Vályi Nagy Vilmos cselekedetei
Vályi Nagy Vilmos, az NFM
államtitkára a katonai titkosszolgálat
kötelékében sikeresen ívelő pályát mondhat magának. Karrierjének a felívelése a
Vám és Pénzügyőrség kötelékében,
akkor kezdődött, amikor feleleteseit a katonai titkosszolgálat utasításra
megfigyelte és róluk adatokat gyűjtött. A nem rég elhunyt Arnold Mihály tábornok és a jelenleg is aktív Kovácsics Iván tábornok kínai kapcsolatait követte nyomon többek
között, akikről rendszeresen beszámolókat írt feletteseinek.
A VPOP nyomozati munkássága során
végig politikailag kiemelt ügyekkel foglakozott, így az Eclipse ügyet is ő
vizsgálta. A nyomozás során talált terhelő bizonyítékokat Pintér Hajnalkáról (Pintér Sándor Belügyminiszter lánya)
későbbi karrierje érdekében politikai alkuba bocsátotta és felajánlotta
Simicska Lajos köreinek a 2010-es választások előtt, akik ezzel képesek voltak
zsarolni a FIDESZ-ben a másik erős oligarcha csoport (Csányi-Hernádi-Pintér)
vezető erős emberét, így növelni hatalmukat velük szemben. Vályi Nagy Vilmos
ezzel a húzásával bekerült a Simicska birodalom IT területeinek állami
korrupciós pénzelosztásába és egyben kinevezték a Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium informatikáért felelős államtitkárságának lényegi vezetőjévé.
Az NFM-ben vezetői munkássága
korrupciós partnereinek támogatásban merült ki. A teljesség igénye nélkül igen
közeli partneri kapcsolatokat ápolt a görög Intracom Holding-hoz tartozó gyanús
Fornax Zrt-vel. A Fornax Zrt bár maga
is Horvátországban többszörös ÁFA és adó visszaélésekbe keveredett, ennek
ellenére aktívan indult több magyar közbeszerzésben. A Fornax Zrt tulajdonosa
pedig az igen csak kétes Sokratis Kokkalis úr, aki a Stasi – KGB ügynöke volt
„Rocco” néven és az orosz katonai hírszerzés ipari kémkedést támogatta és
támogatja ma is a fejlett nyugati IT szakterületeken.
Vályi Nagy Vilmos láthatóan jól
át tudja örökíteni a régi hidegháborús ipari kémhálózatot támogató mai
informatikai „üzletemberek” hatalmát.
Vályi Államtitkár úr szerepe
igencsak kétes szerepet játszott a 1012/2013. (I. 16.) Korm. Határozat a
GOP-2012-3.1.2. kódszámú („Szélessávú
körzethálózati fejlesztések” című) pályázati felhívás keretében beérkezett
projekten. Az NFÜ és az NFM azt állítja, hogy nem volt kötelessége
vizsgálni a pályázók tulajdonosi szerkezetét. Az állítása csúsztatás. A
pályázati felhívás szerint köteles volt vizsgálni a kérdést. Nyilvános adatok
alapján, tudható, hogy a Micronet, a Pannon, a Ponet, Regio, Pátria mind új
cég, így csak az anyacégek gazdálkodási adataival indulhattak a pályázaton. Miért tesz
ilyet az NFÜ és az NFM? A válasz egyszerű: meg szeretnék védeni az adott ügyben
(útdíj botrányban, EDR botrányban, EGSM frekvencia értékesítés botrányban, a
két távközlési adó botrányban, ez így eddig 450 milliárdos kárban érintett Vályi államtitkárt. Egy napon,
minimális tőkével, ugyanazon két ügyvezetővel, egy címen, egy munkavállalóval,
referenciák és múlt nélkül érintett cégek tömegesen pályáztak a tender során. A
kedvezőbb feltételekkel rendelkező nyertesnek nyilvánított Fidesz-közeli
off-shore anyavállalatok tulajdonában álló cégek ajánlatai 3-8-szor drágábbak
voltak, mint a költségvetés csökkentéssel sújtott vesztes vállalatok
ajánlatai.
Elektronikus útdíjban a szerepe
máig ható botrányokat hagyott maga mögött mindennemű felelősség nélkül. Számos ponton a projektet
vezető Vályi államtitkár törvénytelenséget követ el, Vályi úr
eddig 1,3 Milliárdot költött el az e-útdíj előkészítési feladataira. Erre jó
barátja Vetési Iván (KEKKH elnöke) cégeiben lévő Tigra csoportot hozta ki
nyertesnek. A tanácsadói pályázat nyílt eljárással ment. A szakma szerint egy
max. 150 milliós értékű munka került 1,3 milliárdba, de a kérdés most nem ez. Ha
igaz a 218-s indokoltsága, akkor hogy szerezték be a tanácsadót nyílt
eljárásba, azaz a titokkörbe tartozó adatokat egyik esetben nyílt a másik esetben
zárt eljárással beszerzett cégek kezelik. Az e-útdíj első eredménytelen, de két érvényes
ajánlatot tartalmazó tenderén nem volt indokolt a 218-s alkalmazása. A
nemzetbiztonsági körbe történő bezárás lehetővé teszi az irányított korrupciót,
ahol Vályi régi katonai titkosszolgálati vonalai mindig tudnak segíteni.
----------
Forwarded message ----------
From: elek segít <segit.elek.01@gmail.com>
Date: 2013/2/23
Subject: Vályi mindenek felett az e-útdíjban mindent lehet!
Kedves Szerkesztőség!
A tegnapi napon jelent meg a Kormány 1079/2013. (II. 22.) Korm.
határozata a megtett úttal arányos elektronikus díjszedéshez szükséges
eszközök beszerzési feltételeinek módosításáról.
Számos ponton a projektet vezető Vályi államtitkár törvénytelenséget
követ el, és saját magát is szembeköpi…. nézzük miért is, a hosszú
levélért előre is elnézést kell kérjünk, de az elemzés komplex. A
rendeletet a levél végére másoljuk, mivel a Nemzeti jogszabálytárban,
még nem jelent meg, csak a közlönyben.
A határozat kimondja:
„a) pontja és a minõsített adatot, az ország alapvetõ biztonsági,
nemzetbiztonsági érdekeit érintõ vagy a különleges biztonsági
intézkedést igénylõ beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011.
(X. 19.) Korm. rendelet alapján minõsített beszerzési eljárás
keretében kerüljön sor. A beszerzést az Állami Autópálya Kezelõ Zrt.
(a továbbiakban: ÁAK Zrt.) folytatja le a Magyar Állam nevében. Az
ED-rendszerben az egyetemes útdíj-szolgáltatói és a díjszedõi
tevékenységet, továbbá a díjszedés integráns részét képezõ
díjellenõrzési feladatokat és a hatósági eljárásokhoz szükséges
adatszolgáltatást az ÁAK Zrt. látja el.”
1. 1. A miniszterelnök úr a korábbi beszerzési eljárás során
kijelentett, hogy a kormányzati szervek saját maguk építik ki a
rendszert, tehát az új megoldásban nem lesz beszerzési eljárás. Ezzel
szemben, most a korábbi nyílt, azaz átlátható és ellenőrizhető
eljárással szemben, most a titokkörre hivatkozva egy zárt, nem
TRANSZPARENS beszerzési mód került kijelölésre, amelyben nem lehet
tudni kik pályáztak, mekkora díjért, ki lett kiválasztva és mi
alapján…..
A” 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet a minősített adatot, az ország
alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a
különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos
szabályairól
3. §
(2) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti uniós közbeszerzési
értékhatárokat (a továbbiakban: uniós értékhatár) elérő vagy azt
meghaladó értékű, az (1) bekezdésben meghatározott beszerzésekre a
rendelet hatálya akkor terjed ki, ha a beszerzésre az Országgyűlés
illetékes bizottsága a Kbt. alkalmazását kizáró előzetes döntést
hozott”
A 218-s rendelet szerint a kormány nem határozhat a 218-s
alkalmazásáról esetünkben, mert arra az OGY kell döntést hozzon. Ezzel
szemben a 1079/2013. (II. 22.) Korm. határozata kimondja a rendelet
alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy Vályi kérésére a legfőbb jogalkotó
testület illetékes bizottságának döntését előre megmondja a kormány
egy határozatában. Ez a így alaptörvény ellenese,mert sérti az OGY
függetlenségének elvét! Amikor erre felhívtuk Vályi államtitkár úr
figyelmét pont olyan vörös fejjel ordított, mint a 12 milliárdos
Seszták féle körzethálózati EU-s forráslopás GOP csalása során.
Vályi úr vezető szerzője, szerkesztője volt a: „FIDESZ INFORMATIKAI ÉS
TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT HIBÁK, MULASZTÁSOK, ROSSZ GYAKORLATOK
– ELSZALASZTOTT LEHETŐSÉGEK A KÁROKOZÁS NYOLC ESZTENDEJE A MAGYAR
INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZEKTORBAN 2002–2010” dokumentumnak
http://static.fidesz.hu/download/985/FIDESZ_ITKM_FEHER_KONYV_2010_OKT_VEGLEGES_1985.pdf
Ebben ez szerepel:
„A mögöttünk hagyott 8 évben a kiemelt projekteket egyre inkább
verseny nélkül, a hírhedt 143-as eljárásban írták ki, de legtöbbjük
még így is jelentős késedelmet szenvedett; vagy a rendelkezésre álló
források ellenére sem írták ki.
A 143-as eljárások a 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendeletről kapták a
nevüket, és „az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető
biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági
intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól” szóló rendelet
alapján a piaci verseny árcsökkentő hatását kiiktatva adnak
lehetőséget az államnak a közbeszerzés kikerülésére. Mindamellett,
hogy a versenyhelyzet elkerülése sok esetben kényelmessé teszi a
szállítókat és legtöbbször jelentősen megdrágítja a projekteket, a
nyilvánosság kontrollszerepének elhagyása csökkenti az
ellenőrizhetőséget, tálcán kínálja a szereplőknek és az érintetteknek
az egyébként nem kívánatos és káros háttéralkuk megkötésének
lehetőségét. Az ellenőrizhetőség és az utánkövetés teljes hiánya
valósult meg azzal, hogy sem a nyilvánosságnak – így az
állampolgároknak –, sem az ellenzéknek nem volt rálátása ezekre a
beszerzésekre”.
Vályi most köpi magát szembe, mert amit kifogásolt,. sőt számos
szakmai konferencián kijelentette, hogy ő sosem fog 143-as azaz 218-s
beszerzést kezdeni, de ezzel szemben TÖEMGESEN használja ezt a jogi
kiskaput
Vályi úr eddig 1,3 Milliárdot költött el az e-útdíj előkészítési
feladataira. Erre jó barátja Vetési Iván (KEKKH elnöke) cégeiben lévő
Tigra csoportot hozta ki nyertesnek. A tanácsadói pályázat nyílt
eljárással ment. A szakma szerint egy max. 150 milliós értékű munka
került 1,3 milliárdba, de a kérdés most nem ez.
Ha igaz a 218-s indokoltsága, akkor hogy szerezték be a tanácsadót
nyílt eljárásba, azaz a titokkörbe tartozó adatokat egyik esetben
nyílt a másik esetben zárt eljárással beszerszett cégek kezelik. Hogy
is van ez itt valami nagyon büdös…
Az e-útdíj első eredménytelen, de két érvényes ajánlatot tartalmazó
tenderén nem volt indokolt a 218-s alkalmazása. Most mitől is lett az.
Konzultálva számos szakértővel nincs olyan adat információ, amely
indokolná. Ezt erősíti az a tény, hogy a többi EU-s országban ahol
megépült a rendszer sehol nem alkalmazták a kivételi kört a
beszerzések során, csak most vette elő Vályi ezt a transzparenciát
akadályozó eszközt! MIÉRT már megint mire készül?
A határozat kimondja:
„ca) az országos közutak használatáért fizetendõ, megtett távolsággal
arányos útdíjak beszedésére alkalmas, az ellenõrzést is magában
foglaló integrált elektronikus díjszedési rendszer kiépítésének
elõkészítése érdekében a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató
Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaságnak (a továbbiakban: NISZ Zrt.)
integrátorként való kijelölésérõl,”
A NISZ-ben számos IT területhez értő szakember van. Sajnálatosan az
elmúlt időszakban Vályi utasítására számos hozzáértő vezető helyett
FIDESZ káderek érkeztek pl most olyan IT divizió vezető van akinek,
nincs felsőfokú végzettsége, de úgy kezeli a forrásokat ahogy Vályi
kéri. A NISZ által működtetett rendszerek sorra dőlnek össze. Az
ügyfélkapu az elmúlt két évben sorozatosan állt le, de ezzel
jelzéseink ellenére a sajtó nem foglalkozott, így szép lassan
megszokta mindenki. Legutóbb az ÉLETMENTÉS alapját jelentő NISZ
rendszer az EDR állt le fél napra. A sajtó megírta meg, de nem ment
utána mi volt az ok ami miatt a rendszer leállt..... de itt emberek
hallnak meg ha nem, megy rendszer így…Szóval egy ilyen állapotú cégre
bízzák az integráció feladatait, pedig közismert, hogy a NISZ
alapvetően üzemeltetető vállalat.
Nincs egyetlen olyan szakembere, akik megfelelne a korábbi pályázatban
előírt végzettségekkel és szakmai tapasztalatokkal! Vályi javaslatára
mégis ezt az e-útdíj rendszerintegrációhoz semmivel nem rendelkező
céget jelölik ki ami….
üdv:
Elek
1. A Kormány a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési
rendszerhez (a továbbiakban: ED-rendszer) szükséges
eszközök és a kapcsolódó szolgáltatások beszerzése (a továbbiakban:
ED-beszerzés) kapcsán egyetért azzal, hogy
a) az ED-beszerzésre a közbeszerzésekrõl szóló 2011. évi CVIII.
törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (1) bekezdés
a) pontja és a minõsített adatot, az ország alapvetõ biztonsági,
nemzetbiztonsági érdekeit érintõ vagy a különleges biztonsági
intézkedést igénylõ beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011.
(X. 19.) Korm. rendelet alapján minõsített beszerzési eljárás
keretében kerüljön sor. A beszerzést az Állami Autópálya Kezelõ Zrt.
(a továbbiakban: ÁAK Zrt.) folytatja le a Magyar Állam nevében. Az
ED-rendszerben az egyetemes útdíj-szolgáltatói és a díjszedõi
tevékenységet, továbbá a díjszedés integráns részét képezõ
díjellenõrzési feladatokat és a hatósági eljárásokhoz szükséges
adatszolgáltatást az ÁAK Zrt. látja el.
b) Az ED-beszerzést megelõzõen ki kell jelölni az integrátor
személyét, amelynek feladata elsõsorban az ED-rendszer összeállítása,
a minõségbiztosítás, a megrendelõt támogató mûszaki mérnöki funkció
ellátása, illetve egyéb, az ED-beszerzéshez kapcsolódó feladatok
ellátása. Az integrátor a Nemzeti Infokommunikációs
Szolgáltató Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság.
2. A megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer
bevezetésérõl szóló 1138/2012. (V. 3.) Korm. határozat
(a továbbiakban: H1.) 3. pont c) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A Kormány)
„c) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy intézkedjen
ca) az országos közutak használatáért fizetendõ, megtett távolsággal
arányos útdíjak beszedésére alkalmas, az ellenõrzést is magában
foglaló integrált elektronikus díjszedési rendszer kiépítésének
elõkészítése érdekében a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató
Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaságnak (a továbbiakban: NISZ Zrt.)
integrátorként való kijelölésérõl,
cb) a NISZ Zrt.-nek az országos közutak használatáért fizetendõ,
megtett távolsággal arányos útdíjak beszedésére alkalmas, az
ellenõrzést is magában foglaló integrált elektronikus díjszedési
rendszerhez szükséges eszközök és a kapcsolódó szolgáltatások
beszerzésével (a továbbiakban: ED-beszerzés) összefüggõ feladatainak –
így elsõsorban a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési
rendszer összeállítása, a minõségbiztosítás, a megrendelõt támogató
mûszaki mérnöki funkció ellátása és egyéb, az ED-beszerzéshez
kapcsolódó feladatok – meghatározásáról,
cc) annak érdekében, hogy a NISZ Zrt. együttmûködési megállapodást
kössön az Állami Autópálya Kezelõ Zrt.-vel
az ED-beszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátása tárgyában;
Felelõs: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidõ: azonnal”
3. A H1. 3. pont e) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A Kormány)
„e) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy intézkedjen az
ED-beszerzéssel összefüggõ minõsített beszerzési
eljárásnak a Magyar Állam javára eljárva történõ, az Állami Autópálya
Kezelõ Zrt. mint ajánlatkérõ általi megindításáról,
azzal, hogy az ajánlatkérõ dokumentációnak tartalmaznia kell, hogy a
minõsített beszerzési eljárás nyertese
az eszközök szolgáltatásán felül köteles
ea) 2013. július 1-jétõl 2014. június 30-ig tartó idõszakban
bevezetés-támogatást (így szakértõi tanácsadási és
támogatási szolgáltatásokat, amelyek biztosítják a jelenlegi
használati díjas funkciónak a megtett úttal arányos
elektronikus díjszedési rendszerbe történõ integrációját és a megtett
úttal arányos elektronikus díjszedési rendszert
alkalmassá teszik arra, hogy az Állami Autópálya Kezelõ Zrt. általi
üzemeltetés mellett is a megtett úttal arányos
elektronikus díjszedési rendszer 2013. július 1-jétõl kezdve
folyamatosan képes legyen az elõírt szolgáltatási szintek
szerinti mûködésre) nyújtani, továbbá
eb) az általa szolgáltatandó programok, szoftverek,
mûszaki-technológiai megoldások, adatok korlátlan
felhasználását, módosítását lehetõvé tévõ forráskódokat, szellemi
tulajdonhoz fûzõdõ jogokat és egyéb
jogosultságokat a Magyar Állam részére teljes körûen átadni;
Felelõs: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidõ: azonnal”
4. A H1. 3. pont h) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A Kormány)
„h) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy intézkedjen annak
érdekében, hogy az e) pont szerinti minõsített
beszerzési eljárás keretében beszerzendõ eszközök a Magyar Állam
tulajdonába kerüljenek, azzal, hogy azok
tekintetében – legalább a beszerzési eljárás eredményeként megkötendõ
szerzõdés idõbeli hatályának idõtartamára –
az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdésében
foglaltak alapján az Állami Autópálya Kezelõ Zrt.
gyakorolja a Magyar Állam tulajdonosi jogait;
Felelõs: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidõ: azonnal”
5. A Kormány a H1. 3. pont b) és i) alpontját visszavonja.
6. A megtett úttal arányos tarifarendszerû, korszerû elektronikus
díjszedés díjpolitikájáról és a rendszerbeszerzés
feltételeirõl, finanszírozásáról szóló 1361/2012. (IX. 14.) Korm.
határozat (a továbbiakban: H2.) 5. pontja helyébe
a következõ rendelkezés lép:
„5. A Kormány egyetért azzal, hogy az országos közutak használatáért
fizetendõ, megtett távolsággal arányos útdíjak
beszedésére alkalmas, az ellenõrzést is magában foglaló integrált
elektronikus díjszedési rendszer kiépítéséhez
szükséges eszközök és kapcsolódó szolgáltatások bevezetés-támogatással
történõ beszerzésére irányuló minõsített
beszerzési eljárás eredményeként megkötendõ szerzõdés teljesítéséhez a
Magyarország 2013. évi központi
költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény 1. melléklet XLIII. Az
állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
fejezet, 2. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások cím, 1.
Felhalmozási jellegû kiadások alcím, 8. Elektronikus
útdíjrendszer kiépítése jogcímcsoportban elkülönített források
kerüljenek felhasználásra.”
7. A H2. 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„6. A Kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a 2013. évet
követõ évek központi költségvetésének
tervezése során gondoskodjon a 9. pontban meghatározott szolgáltatási
szerzõdés fedezetének biztosításáról.
Felelõs: nemzetgazdasági miniszter
Határidõ: folyamatosan”
8. A H2. 7. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„7. A Kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon
a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató
Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság mûködésének finanszírozásáról.
Felelõs: nemzetgazdasági miniszter
Határidõ: folyamatosan”
9. A H2. a következõ 9/A. ponttal egészül ki:
„9/A. A Kormány felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a
közigazgatási és igazságügyi miniszterrel
együttmûködve dolgozza ki a technológia-semleges, a megtett úttal
arányos elektronikus díjszedési rendszer
2013. július 1-jei bevezetéséhez szükséges jogszabályok és
jogszabály-módosítási javaslatok tervezetét.
Felelõs: nemzeti fejlesztési miniszter
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidõ: 2013. május 15.”
10. A H2. 9. pontjában az „ÁAK Zrt.” szövegrész helyébe az „Állami
Autópálya Kezelõ Zrt.” szöveg lép.
11. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
minisztereln
From: elek segít <segit.elek.01@gmail.com>
Date: 2013/2/23
Subject: Vályi mindenek felett az e-útdíjban mindent lehet!
Kedves Szerkesztőség!
A tegnapi napon jelent meg a Kormány 1079/2013. (II. 22.) Korm.
határozata a megtett úttal arányos elektronikus díjszedéshez szükséges
eszközök beszerzési feltételeinek módosításáról.
Számos ponton a projektet vezető Vályi államtitkár törvénytelenséget
követ el, és saját magát is szembeköpi…. nézzük miért is, a hosszú
levélért előre is elnézést kell kérjünk, de az elemzés komplex. A
rendeletet a levél végére másoljuk, mivel a Nemzeti jogszabálytárban,
még nem jelent meg, csak a közlönyben.
A határozat kimondja:
„a) pontja és a minõsített adatot, az ország alapvetõ biztonsági,
nemzetbiztonsági érdekeit érintõ vagy a különleges biztonsági
intézkedést igénylõ beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011.
(X. 19.) Korm. rendelet alapján minõsített beszerzési eljárás
keretében kerüljön sor. A beszerzést az Állami Autópálya Kezelõ Zrt.
(a továbbiakban: ÁAK Zrt.) folytatja le a Magyar Állam nevében. Az
ED-rendszerben az egyetemes útdíj-szolgáltatói és a díjszedõi
tevékenységet, továbbá a díjszedés integráns részét képezõ
díjellenõrzési feladatokat és a hatósági eljárásokhoz szükséges
adatszolgáltatást az ÁAK Zrt. látja el.”
1. 1. A miniszterelnök úr a korábbi beszerzési eljárás során
kijelentett, hogy a kormányzati szervek saját maguk építik ki a
rendszert, tehát az új megoldásban nem lesz beszerzési eljárás. Ezzel
szemben, most a korábbi nyílt, azaz átlátható és ellenőrizhető
eljárással szemben, most a titokkörre hivatkozva egy zárt, nem
TRANSZPARENS beszerzési mód került kijelölésre, amelyben nem lehet
tudni kik pályáztak, mekkora díjért, ki lett kiválasztva és mi
alapján…..
A” 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet a minősített adatot, az ország
alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a
különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos
szabályairól
3. §
(2) A Kbt. 10. § (1) bekezdés a) pontja szerinti uniós közbeszerzési
értékhatárokat (a továbbiakban: uniós értékhatár) elérő vagy azt
meghaladó értékű, az (1) bekezdésben meghatározott beszerzésekre a
rendelet hatálya akkor terjed ki, ha a beszerzésre az Országgyűlés
illetékes bizottsága a Kbt. alkalmazását kizáró előzetes döntést
hozott”
A 218-s rendelet szerint a kormány nem határozhat a 218-s
alkalmazásáról esetünkben, mert arra az OGY kell döntést hozzon. Ezzel
szemben a 1079/2013. (II. 22.) Korm. határozata kimondja a rendelet
alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy Vályi kérésére a legfőbb jogalkotó
testület illetékes bizottságának döntését előre megmondja a kormány
egy határozatában. Ez a így alaptörvény ellenese,mert sérti az OGY
függetlenségének elvét! Amikor erre felhívtuk Vályi államtitkár úr
figyelmét pont olyan vörös fejjel ordított, mint a 12 milliárdos
Seszták féle körzethálózati EU-s forráslopás GOP csalása során.
Vályi úr vezető szerzője, szerkesztője volt a: „FIDESZ INFORMATIKAI ÉS
TELEKOMMUNIKÁCIÓS MUNKACSOPORT HIBÁK, MULASZTÁSOK, ROSSZ GYAKORLATOK
– ELSZALASZTOTT LEHETŐSÉGEK A KÁROKOZÁS NYOLC ESZTENDEJE A MAGYAR
INFOKOMMUNIKÁCIÓS SZEKTORBAN 2002–2010” dokumentumnak
http://static.fidesz.hu/download/985/FIDESZ_ITKM_FEHER_KONYV_2010_OKT_VEGLEGES_1985.pdf
Ebben ez szerepel:
„A mögöttünk hagyott 8 évben a kiemelt projekteket egyre inkább
verseny nélkül, a hírhedt 143-as eljárásban írták ki, de legtöbbjük
még így is jelentős késedelmet szenvedett; vagy a rendelkezésre álló
források ellenére sem írták ki.
A 143-as eljárások a 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendeletről kapták a
nevüket, és „az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető
biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági
intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól” szóló rendelet
alapján a piaci verseny árcsökkentő hatását kiiktatva adnak
lehetőséget az államnak a közbeszerzés kikerülésére. Mindamellett,
hogy a versenyhelyzet elkerülése sok esetben kényelmessé teszi a
szállítókat és legtöbbször jelentősen megdrágítja a projekteket, a
nyilvánosság kontrollszerepének elhagyása csökkenti az
ellenőrizhetőséget, tálcán kínálja a szereplőknek és az érintetteknek
az egyébként nem kívánatos és káros háttéralkuk megkötésének
lehetőségét. Az ellenőrizhetőség és az utánkövetés teljes hiánya
valósult meg azzal, hogy sem a nyilvánosságnak – így az
állampolgároknak –, sem az ellenzéknek nem volt rálátása ezekre a
beszerzésekre”.
Vályi most köpi magát szembe, mert amit kifogásolt,. sőt számos
szakmai konferencián kijelentette, hogy ő sosem fog 143-as azaz 218-s
beszerzést kezdeni, de ezzel szemben TÖEMGESEN használja ezt a jogi
kiskaput
Vályi úr eddig 1,3 Milliárdot költött el az e-útdíj előkészítési
feladataira. Erre jó barátja Vetési Iván (KEKKH elnöke) cégeiben lévő
Tigra csoportot hozta ki nyertesnek. A tanácsadói pályázat nyílt
eljárással ment. A szakma szerint egy max. 150 milliós értékű munka
került 1,3 milliárdba, de a kérdés most nem ez.
Ha igaz a 218-s indokoltsága, akkor hogy szerezték be a tanácsadót
nyílt eljárásba, azaz a titokkörbe tartozó adatokat egyik esetben
nyílt a másik esetben zárt eljárással beszerszett cégek kezelik. Hogy
is van ez itt valami nagyon büdös…
Az e-útdíj első eredménytelen, de két érvényes ajánlatot tartalmazó
tenderén nem volt indokolt a 218-s alkalmazása. Most mitől is lett az.
Konzultálva számos szakértővel nincs olyan adat információ, amely
indokolná. Ezt erősíti az a tény, hogy a többi EU-s országban ahol
megépült a rendszer sehol nem alkalmazták a kivételi kört a
beszerzések során, csak most vette elő Vályi ezt a transzparenciát
akadályozó eszközt! MIÉRT már megint mire készül?
A határozat kimondja:
„ca) az országos közutak használatáért fizetendõ, megtett távolsággal
arányos útdíjak beszedésére alkalmas, az ellenõrzést is magában
foglaló integrált elektronikus díjszedési rendszer kiépítésének
elõkészítése érdekében a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató
Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaságnak (a továbbiakban: NISZ Zrt.)
integrátorként való kijelölésérõl,”
A NISZ-ben számos IT területhez értő szakember van. Sajnálatosan az
elmúlt időszakban Vályi utasítására számos hozzáértő vezető helyett
FIDESZ káderek érkeztek pl most olyan IT divizió vezető van akinek,
nincs felsőfokú végzettsége, de úgy kezeli a forrásokat ahogy Vályi
kéri. A NISZ által működtetett rendszerek sorra dőlnek össze. Az
ügyfélkapu az elmúlt két évben sorozatosan állt le, de ezzel
jelzéseink ellenére a sajtó nem foglalkozott, így szép lassan
megszokta mindenki. Legutóbb az ÉLETMENTÉS alapját jelentő NISZ
rendszer az EDR állt le fél napra. A sajtó megírta meg, de nem ment
utána mi volt az ok ami miatt a rendszer leállt..... de itt emberek
hallnak meg ha nem, megy rendszer így…Szóval egy ilyen állapotú cégre
bízzák az integráció feladatait, pedig közismert, hogy a NISZ
alapvetően üzemeltetető vállalat.
Nincs egyetlen olyan szakembere, akik megfelelne a korábbi pályázatban
előírt végzettségekkel és szakmai tapasztalatokkal! Vályi javaslatára
mégis ezt az e-útdíj rendszerintegrációhoz semmivel nem rendelkező
céget jelölik ki ami….
üdv:
Elek
1. A Kormány a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési
rendszerhez (a továbbiakban: ED-rendszer) szükséges
eszközök és a kapcsolódó szolgáltatások beszerzése (a továbbiakban:
ED-beszerzés) kapcsán egyetért azzal, hogy
a) az ED-beszerzésre a közbeszerzésekrõl szóló 2011. évi CVIII.
törvény (a továbbiakban: Kbt.) 9. § (1) bekezdés
a) pontja és a minõsített adatot, az ország alapvetõ biztonsági,
nemzetbiztonsági érdekeit érintõ vagy a különleges biztonsági
intézkedést igénylõ beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011.
(X. 19.) Korm. rendelet alapján minõsített beszerzési eljárás
keretében kerüljön sor. A beszerzést az Állami Autópálya Kezelõ Zrt.
(a továbbiakban: ÁAK Zrt.) folytatja le a Magyar Állam nevében. Az
ED-rendszerben az egyetemes útdíj-szolgáltatói és a díjszedõi
tevékenységet, továbbá a díjszedés integráns részét képezõ
díjellenõrzési feladatokat és a hatósági eljárásokhoz szükséges
adatszolgáltatást az ÁAK Zrt. látja el.
b) Az ED-beszerzést megelõzõen ki kell jelölni az integrátor
személyét, amelynek feladata elsõsorban az ED-rendszer összeállítása,
a minõségbiztosítás, a megrendelõt támogató mûszaki mérnöki funkció
ellátása, illetve egyéb, az ED-beszerzéshez kapcsolódó feladatok
ellátása. Az integrátor a Nemzeti Infokommunikációs
Szolgáltató Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság.
2. A megtett úttal arányos elektronikus díjszedési rendszer
bevezetésérõl szóló 1138/2012. (V. 3.) Korm. határozat
(a továbbiakban: H1.) 3. pont c) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A Kormány)
„c) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy intézkedjen
ca) az országos közutak használatáért fizetendõ, megtett távolsággal
arányos útdíjak beszedésére alkalmas, az ellenõrzést is magában
foglaló integrált elektronikus díjszedési rendszer kiépítésének
elõkészítése érdekében a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató
Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaságnak (a továbbiakban: NISZ Zrt.)
integrátorként való kijelölésérõl,
cb) a NISZ Zrt.-nek az országos közutak használatáért fizetendõ,
megtett távolsággal arányos útdíjak beszedésére alkalmas, az
ellenõrzést is magában foglaló integrált elektronikus díjszedési
rendszerhez szükséges eszközök és a kapcsolódó szolgáltatások
beszerzésével (a továbbiakban: ED-beszerzés) összefüggõ feladatainak –
így elsõsorban a megtett úttal arányos elektronikus díjszedési
rendszer összeállítása, a minõségbiztosítás, a megrendelõt támogató
mûszaki mérnöki funkció ellátása és egyéb, az ED-beszerzéshez
kapcsolódó feladatok – meghatározásáról,
cc) annak érdekében, hogy a NISZ Zrt. együttmûködési megállapodást
kössön az Állami Autópálya Kezelõ Zrt.-vel
az ED-beszerzéshez kapcsolódó feladatok ellátása tárgyában;
Felelõs: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidõ: azonnal”
3. A H1. 3. pont e) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A Kormány)
„e) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy intézkedjen az
ED-beszerzéssel összefüggõ minõsített beszerzési
eljárásnak a Magyar Állam javára eljárva történõ, az Állami Autópálya
Kezelõ Zrt. mint ajánlatkérõ általi megindításáról,
azzal, hogy az ajánlatkérõ dokumentációnak tartalmaznia kell, hogy a
minõsített beszerzési eljárás nyertese
az eszközök szolgáltatásán felül köteles
ea) 2013. július 1-jétõl 2014. június 30-ig tartó idõszakban
bevezetés-támogatást (így szakértõi tanácsadási és
támogatási szolgáltatásokat, amelyek biztosítják a jelenlegi
használati díjas funkciónak a megtett úttal arányos
elektronikus díjszedési rendszerbe történõ integrációját és a megtett
úttal arányos elektronikus díjszedési rendszert
alkalmassá teszik arra, hogy az Állami Autópálya Kezelõ Zrt. általi
üzemeltetés mellett is a megtett úttal arányos
elektronikus díjszedési rendszer 2013. július 1-jétõl kezdve
folyamatosan képes legyen az elõírt szolgáltatási szintek
szerinti mûködésre) nyújtani, továbbá
eb) az általa szolgáltatandó programok, szoftverek,
mûszaki-technológiai megoldások, adatok korlátlan
felhasználását, módosítását lehetõvé tévõ forráskódokat, szellemi
tulajdonhoz fûzõdõ jogokat és egyéb
jogosultságokat a Magyar Állam részére teljes körûen átadni;
Felelõs: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidõ: azonnal”
4. A H1. 3. pont h) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
(A Kormány)
„h) felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy intézkedjen annak
érdekében, hogy az e) pont szerinti minõsített
beszerzési eljárás keretében beszerzendõ eszközök a Magyar Állam
tulajdonába kerüljenek, azzal, hogy azok
tekintetében – legalább a beszerzési eljárás eredményeként megkötendõ
szerzõdés idõbeli hatályának idõtartamára –
az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdésében
foglaltak alapján az Állami Autópálya Kezelõ Zrt.
gyakorolja a Magyar Állam tulajdonosi jogait;
Felelõs: nemzeti fejlesztési miniszter
Határidõ: azonnal”
5. A Kormány a H1. 3. pont b) és i) alpontját visszavonja.
6. A megtett úttal arányos tarifarendszerû, korszerû elektronikus
díjszedés díjpolitikájáról és a rendszerbeszerzés
feltételeirõl, finanszírozásáról szóló 1361/2012. (IX. 14.) Korm.
határozat (a továbbiakban: H2.) 5. pontja helyébe
a következõ rendelkezés lép:
„5. A Kormány egyetért azzal, hogy az országos közutak használatáért
fizetendõ, megtett távolsággal arányos útdíjak
beszedésére alkalmas, az ellenõrzést is magában foglaló integrált
elektronikus díjszedési rendszer kiépítéséhez
szükséges eszközök és kapcsolódó szolgáltatások bevezetés-támogatással
történõ beszerzésére irányuló minõsített
beszerzési eljárás eredményeként megkötendõ szerzõdés teljesítéséhez a
Magyarország 2013. évi központi
költségvetésérõl szóló 2012. évi CCIV. törvény 1. melléklet XLIII. Az
állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások
fejezet, 2. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások cím, 1.
Felhalmozási jellegû kiadások alcím, 8. Elektronikus
útdíjrendszer kiépítése jogcímcsoportban elkülönített források
kerüljenek felhasználásra.”
7. A H2. 6. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„6. A Kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a 2013. évet
követõ évek központi költségvetésének
tervezése során gondoskodjon a 9. pontban meghatározott szolgáltatási
szerzõdés fedezetének biztosításáról.
Felelõs: nemzetgazdasági miniszter
Határidõ: folyamatosan”
8. A H2. 7. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
„7. A Kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy gondoskodjon
a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató
Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság mûködésének finanszírozásáról.
Felelõs: nemzetgazdasági miniszter
Határidõ: folyamatosan”
9. A H2. a következõ 9/A. ponttal egészül ki:
„9/A. A Kormány felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy a
közigazgatási és igazságügyi miniszterrel
együttmûködve dolgozza ki a technológia-semleges, a megtett úttal
arányos elektronikus díjszedési rendszer
2013. július 1-jei bevezetéséhez szükséges jogszabályok és
jogszabály-módosítási javaslatok tervezetét.
Felelõs: nemzeti fejlesztési miniszter
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidõ: 2013. május 15.”
10. A H2. 9. pontjában az „ÁAK Zrt.” szövegrész helyébe az „Állami
Autópálya Kezelõ Zrt.” szöveg lép.
11. Ez a határozat a közzétételét követõ napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
minisztereln
From: "elek segít" <segit.elek.01@gmail.com>
Date: Feb 5, 2013 6:51 AM
Subject: Vályi next II, avagy a GOP-2012-3.1.2 margójára
Date: Feb 5, 2013 6:51 AM
Subject: Vályi next II, avagy a GOP-2012-3.1.2 margójára
Kedves Szerkesztőség!
A napokban számos cikk és híradás számolt be
a:
1012/2013. (I. 16.) Korm.
határozat
a GOP-2012-3.1.2.
kódszámú („Szélessávú körzethálózati fejlesztések” című) pályázati felhívás
keretében beérkezett projektek támogatásának jóváhagyásáról
pályázatról.
A hírekben az NFÜ és az NFM azt állítja, hogy
nem volt kötelessége vizsgálni a pályázók tulajdonosi szerkezetét. Az állítás
minimum csúsztatás. A pályázati felhívás szerint köteles volt vizsgálni a
kérdést. A felhívás itt található meg:
Kódszám:GOP-2012-3.1.2
A jogi levezetés:
Nyilvános adatok alapján, tudható, hogy a
Micronet, a Pannon, a Ponet, Regio, Pátria mind új cég, így csak az anyacégek
gazdálkodási adataival indulhattak a pályázaton.
A Pályázati Felhívás B.3 pontja szerint:
„Amennyiben a pályázó vállalkozás nem rendelkezik legalább
egy lezárt, teljes (365 napot kitevő) üzleti évvel, (ez a feltétel megáll,
mert a pályázat évében elődvállalat nélkül alapított cégnek nem lehetett lezárt
üzleti éve) úgy abban az esetben vállalkozás nem a saját gazdálkodásai
adatai alapján kerül értékelésre, a partner vagy
kapcsolt vállalkozásának jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok
által jóváhagyott) éves beszámolója kerül figyelembe vételre.
Amennyiben a pályázó több partner vagy
kapcsolt vállalkozással rendelkezik, akkor a partner és kapcsolt vállalkozások
jóváhagyott éves beszámolója a következőképpen kerül figyelembe vételre:
Amennyiben a pályázó kapcsolt vállalkozása a
tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot
meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, az anyavállalat
gazdálkodási adatai kerülnek figyelembe vételre.
Tulajdoni hányad egyezőség, illetve több
partnervállalkozás esetén a pályázó választ, hogy melyik vállalkozás
gazdálkodási adatai kerülnek figyelembe vételre, melyet a pályázónak a Projekt
adatlapon kell megjelölnie.
Nem nyújtható a támogatás azon pályázó részére,
amely nem felel meg az általános GOP Részletes Pályázati útmutató B.3.2.
„Pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek” pontjában foglaltaknak, továbbá a
nagy értékű beruházási projekt biztonságos végig vitele érdekében az egy
pályázó által a benyújtott pályázatok költségvetésében
szereplő összes elszámolható költség nem haladhatja meg a pályázó
utolsó lezárt üzleti évének elektronikus hírközlési tevékenységéből
származó nettó árbevételének háromszorosát.”
Fentiekből egyértelmű, hogy az NFÜ köteles
volt vizsgálni a pályázók tulajdonosi szerkezetét vizsgálni. A pályázatoknál
minden érintett cég a Projekt adatlapon jelezte (ez közadat így kikérhető,
megismerhető), hogy tulajdonosi adatokat kíván felhasználni az alkalmassági
bírálat során. Az NFÜ meg is vizsgálta a cégek tulajdonosi szerkezetét, mert ez
kötelessége volt. E-nélkül nem bírálhatta volna el a pályázatokat tehát, az NFÜ
és az NFM nem mond igazat akkor, amikor azt állítják, hogy nem kellett
elsődlegesen vizsgálni a kérdéskört....
Ha feltesszük a kérdést miért tesz ilyet az
NFÜ és az NFM?A válasz egyszerű. Meg szeretnék védeni az adott ügyben (útdíj
botrányban, EDR botrányban, EGSM frekvencia értékesítés botrányban, a két
távközlési adó botrányban, ez így eddig 450 milliárdos kár, de sorolhatnánk
még…, ) érintett Vályi (az
IKT oligarcha..) államtitkárt. A pályázat belső NFÜ bírálata során a szakértők
felhívták a figyelmet erre a helyzetre. Jelezték, hogy jogilag lehetséges, hogy
ugyanazon tulajdonosai ugyanazon tulajdonosok adatait használják fel, mert az
útmutató ezt az esetet nem zárja ki, de jogilag aggályos! Azt is
jelezték, hogy egy napon minimális tőkével, ugyanazon két ügyvezetővel, egy
címen, egy munkavállalóval, referenciák és múlt nélkül érintett cégek tömegesen
pályáztak. Ekkor nyúlt bele Vályi a
folyamatba és ordítva közölte, hogy „ez nem érdekli márpedig ezek a cégek
győzzenek, ha kell rúgják ki a bíráló szakértőket és lojálisokkal
bíráltasson az NFÜ, és tüntessék el a kötekedők adatait…”
A támogatási döntésről történő értesítést
követően számos cég írásban kifogással élt az NFÜ döntése ellen és a Nemzeti
Fejlesztési Miniszterhez fordult. (ez is közadat kérjék ki a
minisztertől). Kifogásolják, hogy az NFÜ döntésének indoklása nem
megalapozott, sőt ellentmondásban van a meghirdetett pályázati szabályokkal és
a józan ész követelményeivel is. Míg az NFÜ indoklása szerint: „az
adott kistérségre beadott projektek közül és fajlagos megvalósítási költség
alapján kedvezőbb feltételekkel rendelkező projektek kerültek benyújtásra, így
ezen kistérségek esetében a költségek levonása indokolt”, addig a
valóság az, hogy a kedvezőbb feltételekkel rendelkező nyertesnek nyilvánított
Fidesz-közeli off-shore anyavállalatok tulajdonában álló cégek ajánlatai
3-8-szor drágábbak mint a költségvetés csökkentéssel sújtott vállalatok
ajánlatai.
Példa: közintézményt (a Felhívás
szerint). Ezek alapján fajlagos és egyéb mutatóik:
|
Fajlagos és egyéb
mutatók (Forint)
|
||
|
|
PONET
|
DIGI
|
|
1 km külterületi
hálózati szakasz megépítése
|
n.a.
|
1.180.328 Ft
|
|
1 települési hozzáférési
aggregációs pont létesítése
|
86.970.767 Ft
|
10.175.809Ft
|
|
1 közintézményhez az
alapinfrastruktúra kiépítése
|
43.485.383 Ft
|
5.788.905 Ft
|
|
1 háztartásra jutó
támogatás
|
267.520 Ft
|
46.244 Ft
|
|
Referencia érték (lásd
fent)
|
146.780 Ft
|
146.780 Ft
|
|
1 vállalkozásra jutó
támogatás
|
8.204.789 Ft
|
1.229.937 Ft
|
Bármely értékelési indikátor azonos
értékarányokat mutat, de ennek ellenére Vályi utasítása
miatt a legdrágább megoldású cégek nyertek…
hát így zajlott ez le kérem….
